Nem papìrra ìrom kèssel faragot ceruzàval gyertyafènynèl ezeket a mondatokat kedvesem, de az igazukban biztos lehetsz, te vagy az egyetlen. Lezàrtam szìvben, fejben mindent mit eddig màsèrt meg nem tettem.
Nem vèsem kőbe se fàba a szavakat, mik szerelmem bizonyìtanàk, csak vàrom türelmesen èletünk minden elkövetkező közös pillanatàt.
Nem, nem hiszek a vèletlenbe! Ez az univerzumban elszòrt kìvànsàg-magvaink eredmènye.
Magànyos, sòvàrgò lelkemből lett jöttöddel egy vidám nő, mert ennyi viszonttagsàg ès bànat utàn kellett, hogy jöjjön nyolcvanöt szèp esztendő.
S bàr az èlet egyenlő a halàllal, mègsem hiszem, hogy adòs maradnèk hàlàmmal az Atyànak, csak  vàrj meg kèrlek, bàrhol leszel, hiszen èn is megvàrnàlak.