harmat csöppen ágról földre, gurul  könycsepp arcról ölbe.
átalakul,
egyredobban, megkönnyebül.
Trombitaszó ébreszti álmom, veszedelem, víz és kopár táj.
Indegen az ember, ki fejemben jár.
Hol vég messze még,
fesd le arcod értem, tedd meg,
tiéd lesz, nem veszem el.